A Flow élményt egy magyar pszichológus, Csíkszentmihályi Mihály fogalmazta meg 1975-ben, s azóta már számos területen használják előszeretettel ezt a szót. A Flow az a mentális állapot, amelyben a személy teljesen elmerül és elveszik abban, amit csinál - s általában teljes beleélést, erős fókuszáltságot és sikert érez a tevékenység végzése közben.

Tegnap hosszú idő után ismét alkalmam nyílt több órát a zenéimmel tölteni. Nevetséges, hogy mennyire hiányzott már. Egy régebbi NIN-remixemet csiszolgattam, lenyesegettem róla a sallangokat, pontról pontra precízen végigmentem rajta. Kb. 4 órát tölthettem vele, de fel se tűnt.

A végén meghallgattam, és egy hibát kivéve pontosan olyan lett, amilyennek akartam, amilyennek előre elterveztem. És rájöttem, hogy nem ismerek jobb érzést ennél. Elképzelsz valamit, rengeteg időt töltesz a létrehozásával, minden egyes fázisnak örülsz, aztán megrekedsz, megharagszol rá és a sarokba vágod. Hónapokkal később beüt valami a fejedbe, előveszed, és pár óra alatt olyanná teszed, amilyennek mindig is akartad. És akkor kb. extatikus állapotba kerülsz pár percre.

Mindenkinek javaslom, hogy végezzen valami olyan tevékenységet (munka, sport, hobbi, gyerek, akármi), ami képes előidézni nála ilyen élményt. Ez maga a boldogság ugyanis.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.